Tájékoztató

az Ábrázoló Geometria tárgyról

a Műszaki Anyagtudományi Kar hallgatói számára

Ütemterv

Rajzfeladatok

 

 

Előadó: Óváriné dr. Balajti Zsuzsanna egyetemi docens

 

I.  A tárgy leírásának módja:

 

            Az Ábrázoló Geometria tantárgy oktatása az I. tanulmányi félévben 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat leckekönyvi bejegyzéssel történik. A félévet aláírás és vizsga zárja.

 

II.  A félév elismerésének, az aláírás megszerzésének feltételei:

 

-          Az előadásokon kellő szorgalommal való rendszeres részvétel, hat előadásnál (12 óra) több mulasztás esete az aláírás végleges megtagadásával jár.

-          A gyakorlati órákon kellő szorgalommal való rendszeres részvétel, öt gyakorlatnál (10 óra) több mulasztás esetén a tanszék kezdeményezi a félévvégi aláírás megtagadását.

-          4 db A4-es méretű rajzfeladat beadása darabonként legalább elégséges szinten, előírt határidőre, a megkésett beadáshoz különeljárás szükséges.

-          2 db zárthelyi dolgozat megírása egyenként legalább elégséges osztályzatra, vagy ezek teljesítése javító zárthelyin.

 

 A HKR 50. § (5) bekezdése értelmében, előadások esetén 40 %-ot (6 előadás), gyakorlatok esetén 30 %-ot (5 gyakorlat) meghaladó igazolatlan hiányzás esetén a tanszék kezdeményezi az aláírás végleges megtagadását. A végleges aláírás megtagadás bejegyzése után a hallgató a mulasztását nem pótolhatja, ismételten fel kell vennie és le kell hallgatnia a tantárgyat ahhoz, hogy az aláírást megszerezze.

 

Azok a hallgatók, akik a szorgalmi idő végére nem szerzik meg az aláírást, de a hiányok pótlására a dékánjuktól engedélyt kaptak, pótolhatják a hiányzó rajzokat, illetve javító zárthelyi dolgozatot írhatnak az engedélyben megadott időpontig. Ha rajzok is hiányoznak és dolgozatot is kell írni, a rajzok pótlásának meg kell előznie a dolgozat megírását.

 

A zárthelyi dolgozatok elégséges osztályzatához az elérhető teljesítmény 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris.

 

A hallgató a félévi munkájára osztályzatot kap, amely eredményes vizsgadolgozat esetén beszámít a vizsgajegybe. A félévi munkára adott jegy kiszámítása

         

ahol  R a rajzfeladatokra kapott osztályzatok átlaga,  Z1 és  Z2 a zárthelyi dolgozatokra kapott jegy.

 

II.1.  A feladatok ki- és beadásának időpontja, értékelésének módja:

 

A rajzfeladatokat, továbbá azok elkészítési ütemezését és beadási határidőit az „Ütemterv” tartalmazza.

A tananyag kellő elsajátítása érdekében - tekintettel az egyes anyagrészek szoros egymásra épülésére - kiemelendő a folyamatos tanulás és a rajzfeladatok sajátkezű, határidőre történő elkészítésének, feldolgozásának fontossága. (ezt ösztönözzük jutalom- pontokkal).

Rajzbeadáskor a feladat tartalmi összefüggéseit indokolni kell!

            Az elégséges szint azt jelenti, hogy a feladat megoldásában alapvető tartalmi hibák nincsenek és esztétikailag is elfogadható. Rajzfeladat beadásakor a javításra első alkalommal visszaadott rajzok korrigálását egy héten belül kell elvégezni.

 

II.2. A félév során teljesítendő zárthelyik időtartama, időpontja és értékelésének módja:

 

            A félév során két zárthelyi dolgozatot kell írni 50-50 percben. A zárthelyi dolgozatok időpontjait az „Ütemterv” tartalmazza.

Az évközi zárthelyi (és a javító zárthelyi) abban az esetben írható meg, ha az aktuális rajzfeladatok beadása a zárthelyit megelőző előírt határidőre megtörtént.

A zárthelyi dolgozatok elégséges osztályzatához az elérhető teljesítmény 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris.

 

II.3. Zárthelyi dolgozatok, feladatok pótlásának feltételei:

 

            Azok a hallgatók, akik az 1. és 2. zárthelyi dolgozatot egyenként legalább elégségesre nem teljesítették, egyszeri alkalommal javító zárthelyit írhatnak a tanulmányi időszakban, abban az esetben, ha a zárthelyit megelőző munkanap 12 óráig az aktuális rajzfeladataikat beadták. Az aláírás megszerzéséhez a javító zárthelyik eredményeinek külön-külön legalább elégségesnek kell lennie.

            Azok a hallgatók, akik a tanulmányi időszak során nem szerezték meg az aláírást, a hiányzó rajzokat pótolniuk kell az alíráspótlást megelőző munkanap 12 óráig, és/vagy zárthelyi dolgozatot kell írniuk legalább elégséges eredménnyel a tanszék által kiírt időpontban.

 

III.  A vizsga letételének módja és értékelése:

 

A félév végén a tárgy teljes anyagából vizsgára kerül sor. A vizsgára való jelentkezés a NEPTUN rendszeren keresztül történik a vizsgát megelőző nap 12:00 óráig.

A vizsga anyaga az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott tananyag. A vizsga kötelező írásbeli (szerkesztő) és szóbeli részből áll. Az elégséges osztályzathoz az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris. Az a hallgató, aki a vizsga írásbeli részén nem szerzi meg az elérhető pontszám 30%-át sem, nem szóbelizhet.

 

  Az eredményes írásbeli dolgozat és az évközi munka alapján a vizsgázó jegyet kap, amelyet szóbeli vizsgán módosíthat. A vizsgajegybe az évközi munka az alábbiak szerint számít be:

        

ahol  az évközi munkára,  V a vizsga (az írásbeli dolgozat és a szóbeli alapján) kapott jegy.

 

A számonkérések során a meg nem engedett eszközök, segítség használata automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után!

 

A tárgyhoz kapcsolódóan tudományos diákköri munkát lehet végezni. A dokumentált és eredményes diákköri munka kedvezően befolyásolja az eredmények kialakítását is!

           

Kötelező irodalom:

Ajánlott irodalom:

 

Ütemterv
 

Munkahét,

dátum

Előadás

Gyakorlat és önálló felkészülés

Feladat

1.

IX. 9.-13.

Euklideszi szerkesztések. Axonometria, Monge projekció. Térelemek ábrázolása.

Kocka axonometrikus vázolása, csonkolása és nézetei. Térelemek Monge projekciója, különleges helyzetei. I. fejezet

GYAKORLÓ

FELADAT-LAPOK

folyamatos megoldása

2.

IX.16.-20. (18. szerda sportnap taní-tásiszünet)

Térelemek illeszkedése, párhuzamossága.

Illeszkedési és párhuzamossági feladatok.

I. fejezet

 

 

3.

IX. 23.-27.

Sík és egyenes döfése, két sík metszése.

Metszési feladatok. I. fejezet

 

4.

IX.30.- X. 4.

Új képsík bevezetése, céltranszformációk.

 

Testfelépítés. II., V., VI. fejezet

 

I.1. rajz

5.

X. 7.-11.

Hasáb és gúla ábrázolása, döfése egyenessel, metszése síkkal.

Gúla, hasáb síkmet-szése, palást kiterítése. III., IV., VI. fejezet

I.2. rajz

6.

X. 14.-18.

Merőlegesség, síknak képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatása. Távolság, szög.

Metrikus feladatok megoldása. III., IV., VI. fejezet

I.2. rajzfeladat  beadása

7.

X.21.-25. (23. szerda sportnap, okt. szünet)

Kör ábrázolása, a kör ellipszis képének tulajdonságai.

Körtárcsa ábrázolása. Ellipszis és kör affin megfeleltetése.  VII., VIII. fejezet

I. 1.-2. rajz

Rajzok javítása.

I. ZH.,

8.

X.28.-31.

Gömb ábrázolása, döfése egyenessel, metszése síkkal.

Gömb metszése síkkal. IX. fejezet

II. 1. rajz

9.

XI. 4.- 8.

Forgáshenger, forgáskúp ábrázolása, döfése egyenessel. Forgáshenger metszése síkkal.

Forgáskúp metszése síkkal. VII., IX. fejezet

II. 2. rajz

10.

XI. 11.-15.

Forgáskúp síkmetszetei, kúpszeletek.

 

Kúpszeletek tulajdon-ságai XII. fejezet

II. 1.-2. rajz

beadása

11.

XI. 18.-22.

Forgáskúp, forgáshenger áthatása, sorozás, szeletelés.

Áthatások szerkesz-tése.  XI. fejezet

Rajzok javí-tása. II. ZH.

12.

XI. 25.-29.  

Metsző tengelyű forgáskúp és henger áthatása mérnöki feladatokhoz, segédgömbös eljárás. Összefoglalás.

Csőáthathatások szerkesztése.  XI. fejezet

Javító ZH-k

 

A gyakorlatokhoz és az önálló felkészüléshez ajánlott feladatok a Geiger János: Ábrázoló Geometria Feladatlapok (Miskolci Egyetemi Kiadó 2012.) példatárból valók.

 

 

Rajzfeladatok

 

I. RAJZFELADAT

 

I.1. Hasáb ábrázolása

 

Ábrázoljon egy fővonalaival adott, általános helyzetű síkon álló négyzetalapú egyenes hasábot újabb nézetek felhasználásával , amelynek a magassága másfélszerese az alapnégyzet oldalhosszának!

 

I.2. Gúla síkmetszése

 

Ábrázoljon egy első képsíkon álló, a második képsíkhoz képest a lehető legáltalánosabbban elhelyezkedő négyzetalapú egyenes gúlát, melynek magassága megegyezik az alapnégyzet oldalhosszával! Metssze el a gúlát egy dőlt síkkal úgy, hogy a metszetidom ötszög legyen! Szerkessze meg a metszetidom valódi nagyságát is forgatással! Ábrázolja láthatóság szerint az alapsík és a metszősík közötti gúlapalástrészt!

 

II. RAJZFELADAT

 

II. 2. Körtárcsa ábrázolása

 

Ábrázoljon a h horizontális és f frontális egyenesével adott, általános helyzetű síkon kört, mely érinti a h az f egyenest! Szerkessze meg:

- az első képellipszis AB nagy- és CD kistengelyének mindkét képét az érintőkkel,

- a második képellipszis PQ nagy- és RS kistengelyének mindkét képét az érintőkkel!

Rajzolja meg a kör ellipszisképeit a hiperoszkuláló körök segítségével, majd ábrázolja láthatóság szerint a körtárcsát tengelyével! A tengely hossza a körtárcsa középpontjától mindkét irányba a kör sugarának másfélszerese legyen.

 

II. 2. Kúp síkmetszése

 

Ábrázoljon egy első képsíkon álló forgáskúpot, és metssze el egy általános helyzetű síkkal parabolában! Keresse meg a metszet vetületeinek a tengelyét, tengelypontját az érintővel, a kontúrpontjait és egy általános pontját az érintőjével! Ábrázolja a forgáskúpot a metszettel együtt!

Megjegyzések:

A rajzfeladatok az ütemterv szerint egyenként egy-egy A4 (210x297) méretű műszaki rajzlapon készítendők el ceruzával.  Egyéni döntés alapján lehetőség van pauszon, tussal történő kihúzásra.

Alkalmazni kell a vonalak és a betűk (ISO 128-20 és ISO 3098) szabványait. A vonalak kihúzásához a 0,35 jelű vonalcsoport használandó 0.18 mm-es vékony, 0.35 mm-es vastag és 0.70 mm-es kiemelt vonalvastagsággal. Az ábrák betűzéséhez h=3.5 mm-es, a feliratozáshoz h=7.0 mm-es írásnagyság használandó.

Ceruzával történő kihúzáskor is a fent említett vonalvastagságoknak megfelelően három különböző vonalvastagság használandó. A grafikai elemek használatával is elősegítendő a nézetek közötti rendezettség és az azonos tartalmakat következetesen azonos grafikai elemek jelöljék. . Vékony vonalvastagság 0.3 mm-es H-s, vagy HB-s ceruzával: szerkesztővonalak, rendezők. Közép vonalvastagság 0.5 mm-es, HB-s ceruzával: adott térelemek, illetve a végeredmény nem látható része szaggatott vonallal. Vastag vonalvastagság 0.7 mm-es B-s, vagy 2B-s ceruzával: végeredmény folytonos vonallal rajzolandó része, keret.

A rajzlapokon -a mellékelt minta alapján- feltüntetendő a feladat címe, a kidolgozó neve, tanulócsoport száma, aláírása, a tanév és félév, a feladatcsoport és a feladat száma. Részletesebb tájékoztatást a gyakorlatvezető oktató nyújt.

 

 Hallgatói ügyek

 Ábrázoló Geometriai Tanszék kezdőlap