Tájékoztató
a Geometriai formatervés tantárgyhoz

I. éves Ipari termék- és formatervező mérnök  hallgatók számára

Ütemterv
Rajzfeladatok

Előadó: Óváriné dr. Balajti Zsuzsanna egyetemi docens

I.     A tárgy leírásának módja

            A Geometriai Formatervezés tantárgy oktatása az I. tanulmányi félévben 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat leckekönyvi bejegyzéssel történik. A félévet aláírás és vizsga zárja.

II.                 A félév elismerésének, az aláírás megszerzésének feltételei:

 

-          Az előadásokon kellő szorgalommal való rendszeres részvétel, hat előadásnál (12 óra) több mulasztás esete az aláírás végleges megtagadásával jár.

-          A gyakorlati órákon kellő szorgalommal való rendszeres részvétel, öt gyakorlatnál (10 óra) több mulasztás esetén a tanszék kezdeményezi a félévvégi aláírás megtagadását.

-          4 db A4-es méretű rajzfeladat beadása darabonként legalább elégséges szinten, előírt határidőre, a megkésett beadáshoz különeljárás szükséges.

-          2 db zárthelyi dolgozat megírása egyenként legalább elégséges osztályzatra, vagy ezek teljesítése javító zárthelyin.

A HKR 50. § (5) bekezdése értelmében, előadások esetén 40 %-ot (6 előadás), gyakorlatok esetén 30 %-ot (5 gyakorlat) meghaladó igazolatlan hiányzás esetén a tanszék kezdeményezi az aláírás végleges megtagadását. A végleges aláírás megtagadás bejegyzése után a hallgató a mulasztását nem pótolhatja, ismételten fel kell vennie és le kell hallgatnia a tantárgyat ahhoz, hogy az aláírást megszerezze.

A félévi munka elismeréséhez, az aláírás megszerzéséhez a teljesítményt a gyakorlatvezető értékeli. A sikeres zárthelyik eredményeihez a határidőre igényesen elkészített rajzokhoz jutalompont rendelésével évközben megszerzett pontszám beszámít a vizsgajegy kialakításába és azt túlnyomórészt kedvezően befolyásolja.

II.1.  A feladatok ki- és beadásának időpontja, értékelésének módja: 

A rajzfeladatokat, továbbá azok elkészítési ütemezését és beadási határidőit az „Ütemterv” tartalmazza.

A tananyag kellő elsajátítása érdekében - tekintettel az egyes anyagrészek szoros egymásra épülésére - kiemelendő a folyamatos tanulás és a rajzfeladatok sajátkezű, határidőre történő elkészítésének, feldolgozásának fontossága. (ezt ösztönözzük jutalom- pontokkal).

Rajzbeadáskor a feladat tartalmi összefüggéseit indokolni kell!

            Az elégséges szint azt jelenti, hogy a feladat megoldásában alapvető tartalmi hibák nincsenek és esztétikailag is elfogadható. Rajzfeladat beadásakor a javításra első alkalommal visszaadott rajzok korrigálását egy héten belül kell elvégezni.

A rajzkiírásban előírt határidőre beadott rajz jutalompont értéke 1, továbbá az esztétikailag átlagon felüli és a rajzkiírásban előírt határidőre beadott rajz 2 pontot ér.

Ha valamely rajz beadása halasztással történt, akkor nem jár jutalompont.

A rajzok alapján szerezhető pontszám 0-8 pont.

II.2. A félév során teljesítendő zárthelyik időtartama, időpontja és értékelésének módja:

            A félév során két zárthelyi dolgozatot kell írni 50-50 percben. A zárthelyi dolgozatok időpontjait az „Ütemterv” tartalmazza.

Az évközi zárthelyi (és a javító zárthelyi) abban az esetben írható meg, ha az aktuális rajzfeladatok beadása a zárthelyit megelőző előírt határidőre megtörtént.

A zárthelyi dolgozatok elégséges osztályzatához az elérhető teljesítmény 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris. Az elégtelen zárthelyi pontértéke 0, a többi osztályzat pontértéke megegyezik a számértékével. A két zh alapján szerezhető pontszám 0-10 pont.

II.3. Zárthelyi dolgozatok, feladatok pótlásának feltételei:

            Azok a hallgatók, akik az 1. és 2. zárthelyi dolgozatot egyenként legalább elégségesre nem teljesítették, egyszeri alkalommal javító zárthelyit írhatnak a tanulmányi időszakban abban az esetben, ha a zárthelyit megelőző munkanap 12 óráig az aktuális rajzfeladataikat beadták. Az aláírás megszerzéséhez a javító zárthelyik eredményeinek külön-külön legalább elégségesnek kell lennie.

            Azok a hallgatók, akik a tanulmányi időszak során nem szerezték meg az aláírást, a hiányzó rajzokat pótolniuk kell az alíráspótlást megelőző munkanap 12 óráig, és/vagy zárthelyi dolgozatot kell írniuk legalább elégséges eredménnyel a tanszék által kiírt időpontban.

Az évközi munka alapján szerezhető pontszám: 0-18 pont. Aláíráspótláson szerzett eredményes zh jegy nem számít jutalompontként!

III.            A vizsga letételének módja és értékelése:

A félév végén a tárgy teljes anyagából vizsgára kerül sor. A vizsgára való jelentkezés a NEPTUN rendszeren keresztül történik a vizsgát megelőző nap 12:00 óráig.

A vizsga anyaga az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott tananyag. A vizsga kötelező írásbeli (szerkesztő) és szóbeli részből áll. Az elégséges osztályzathoz az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 50%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris. Az a hallgató, aki a vizsga írásbeli részén nem szerzi meg az elérhető pontszám 25%-át sem, nem szóbelizhet.

  Az eredményes írásbeli dolgozat és a jutalompontokban kifejeződő évközi munka alapján a vizsgázó jegyet kap, amelyet szóbeli vizsgán módosíthat.

Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám 50 pont. Az évközben szerzett jutalompontokat az írásbeli pontszámához hozzáadjuk, így a pontszámok összege alapján a megajánlott jegyek ponthatárai:

  0 – 24   elégtelen,

25 – 30   elégséges

31 – 37   közepes

38 – 44    jó

50 – 68   jeles

A számonkérések során a meg nem engedett eszközök, segítség használata automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után!

A tárgyhoz kapcsolódóan tudományos diákköri munkát lehet végezni. A dokumentált és eredményes diákköri munka kedvezően befolyásolja az eredmények kialakítását is!

Kötelező irodalom:

Ajánlott irodalom:

ÜTEMTERV

Munkahét,

dátum

Előadás

Gyakorlat és önálló felkészülés

Feladat

1.

IX. 9.-13.

A Monge-féle ábrázolás, mérethű mérnöki kommunikáció.

A tér alapelemeinek (pont, egyenes, sík) ábrázolása és rekonstrukciója. Alapelemek összekötése, illesztése. A sík különleges egyenesei.

Szabadkézi ábrázolás, axonometrikus vázolás,

Euklideszi geometriai szerkesztési alapismeretek.

I. fejezet

GYAKORLÓ

FELADAT-LAPOK

folyamatos megoldása

2.

IX.16.-20.(18. szerda sportnap tanítási szünet)

Párhuzamos térelemek ábrázolása.

Metszési feladatok: sík és egyenes döfése, két sík metszése.

 

I. fejezet

 

 

3.

IX. 23.-27.

Képsíktranszformáció. Egyenes és sík külön-leges helyzetbe transzformálása. A transzfor-máció alkalmazásai. Poliéderek felépítése.

II. fejezet

I.1. rajz

4.

IX.30.- X. 4.

A képsíktranszformáció alkalmazásai: -gúla/hasáb döfése egyenessel, metszése síkkal,

-térelemek távolsága, szöge.

II., V., VI. fejezet

 

I.1. rajz

5.

X. 7.-11.

Térelemek merőlegessége. Sík képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatása. Alkalmazás: térelemek (egyenesek, síkok) szöge.

III., IV., VI. fejezet

I.2. rajz

6.

X. 14.-18.

Kör, körtárcsa ábrázolása. A kör és ellipszis affin kapcsolata.

VII., VIII. fejezet

 

I.2. rajz

7.

X. 21.-25. (23. szerda sportnap, oktatási szünet)

Gömb, forgáshenger, forgáskúp ábrázolása, felületi pont, normális, érintősík. Gömb, döfése egyenessel, metszése síkkal.

IX. fejezet

 

I.rajz

I. rajzfeladat

beadása

8.

X.28.-31.

Forgáshenger döfése egyenessel, metszése síkkal. Forgáskúp döfése egyenessel.

VII., IX. fejezet Felkészülés az I. ZH-ra.

Rajzok javítása.

I. ZH.,

9.

XI. 4.- 8.

Forgáskúp síkmetszése. Kúpszeletek.

VII., IX. fejezet

II. 1. rajz

10.

XI. 11.-15.

Gömb, forgáshenger, forgáskúp áthatása (szeletelés).

XII. fejezet

 

II. 1. rajz

11.

XI. 18.-22.

Forgáshenger, forgáskúp áthatása (sorozás). Metsző tengelyű forgáshengerek áthatása (segédgömbös eljárás).

XI. fejezet

 

 

II. 2. rajz

 

12.

XI. 25.-29.  

Metsző tengelyű forgáshenger és forgáskúp, illetve forgáskúpok áthatása (segédgömbös eljárás). Mértani helyek.

XI. fejezet

 

II. rajzfeladat

beadása

 

13.

XII.2- 6.

Mozgással származtatható görbék: evolvens, ciklois, csavarvonal. Csavarfelület.

GYAKORLÓ FELADATLAP

Rajzok javítása.

II. ZH.

14.

XII. 9.- 13.

A szerszámgeometria alapjai, axoidok. Összefoglalás.

I.-IX. XII. fejezet

Javító ZH-k

A rajzfeladatok továbbá a gyakorlatokhoz és az önálló felkészüléshez ajánlott feladatok  a 
Geiger János: Ábrázoló geometria feladatgyüjtemény
2012 című példatárból valók.

RAJZFELADATOK 

Az egyes feladatok után szereplő táblázatból a variációs száma szerint kitűzött feladatot oldja meg!

A variációs szám a felvett kurzusban a NEPTUN rendszerbeli névsor szerinti sorszám.

 I. RAJZFELADAT

 I.1. Hasáb ábrázolása képsík-transzformációval

Adjon meg egy A pontot és egy rá nem illeszkedő általános helyzetű b egyenest!

Ábrázolja a variációjának megfelelő szabályos 3, vagy 4 oldalú hasábot láthatóság szerint úgy, hogy a hasáb magassága az alapél hosszának másfélszerese, ha

 a)  A az alaplap középpontja, b az alaplapsokszög egyik oldalának egyenese,

 b)  A az alaplap egyik csúcspontja, b az  alaplapsokszög egyik oldalának egyenese,

 c)  A az alaplap egyik csúcspontja, b az  alaplapsokszög egyik szimmetriatengelye,

 d)  A az alaplap egyik csúcspontja, b a test magasságvonala,

 e)  A az alaplap egyik oldalának felezési pontja, b a test magasságvonala! 

Variációs szám

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Feladat

3a

4b

3c

4d

3e

4a

3b

4c

3d

4e

Készítse el szabad kézzel a hasáb axonometrikus vázlatát is feltüntetve az A pontot és a b egyenest!

I.2. Síklapú testek áthatása

Szerkessze meg egy K1 képsíkon álló, mk magasságegyenesű, szabályos

a)       háromszög alapú  gúla

b)      négyszög alapú gúla

és a K1 képsíkra merőleges K4 képsíkon álló, egy lapjával a K1 képsíkra illeszkedő, mh (horizontális)  magasságegyenesű, szabályos

c)       négyszög alapú hasáb,

d)      ötszög alapú hasáb,

e)       hatszög alapú félhasáb,

áthatását a variációjának megfelelően, a lehető legáltalánosabb felvétel szerint, majd készítse el az áthatás modelljét M 1:2 nagyításban, legfeljebb 1-1.5 mm-es hibahatárral!

Variációs szám

1

2

3

4

5

6

Gúla

a

b

a

b

a

b

Hasáb

e

d

d

c

c

e

II. RAJZFELADAT

 II. 1. Kúp síkmetszése

Messen el egy K1 képsíkon álló, első vetítősugár tengelyű forgáskúpot egy V2 második vetítősíkkal a variációjának megfelelően!

Variációs szám

1

2

3

Feladat

  e

  p

   h

•  Szerkessze meg a(z)

- e ellipszis metszet első képének: AB nagy- és CD kistengelyét!

            -p parabola metszet első képének: T tengelypontját, t tengelyét és v vezéregyenesét!

          - h hiperbola metszet első képének: AB valós és CD képzetes tengelyét, és az a1 és a2 asszimptótáit!

 •   Szerkessze meg az első képgörbe: 

-   F fókuszpontját, illetve F1 és F2 fókuszpontjait,

-   néhány általános helyzetű pontját, s egyikben az érintőt!

 •  Rajzolja meg a metszet első képét és valódi nagyságát a hiperoszkuláló kör/körök segítségével!  

 •  Ábrázolja láthatóság szerint az alapsík és a metszősík közötti kúptestrészt!

 Készítse el a  csonkolt kúp modelljét  Dandelin gömbbel, illetve gömbökkel!

 II. 2. Forgáskúp - forgáshenger áthatása:

 Készítse el a variációjának megfelelő áthatási feladatokat! 

Variációs szám

1

2

3

4

Feladat

K-H/a.

K-H/b.

K-H/c.

K-H/d.

 A variációja szerint ábrázoljon egy első vetítősugár tengelyű forgáskúpot és egy második vetítősugár tengelyű forgáshengert úgy, hogy az áthatásuknak legyen:

K-H/a: kúpalkotó- és hengeralkotó-érintője,

K-H/b: egy önmetszéspontja és kúpalkotó-érintője,

K-H/c: egy önmetszé spontja és hengeralkotó-érintője,

K-H/d: csúcspontja!

Szerkessze meg az áthatási görbe:

-    a kontúrpontjait,

-    azon pontjait az érintővel, amelyekben az érintő kúpalkotó és/vagy hengeralkotó,

-    néhány általános helyzetű pontját, s egyikben az érintőt!

 Rajzolja meg az áthatási görbe vetületeit, majd ábrázolja láthatóság szerint a kúptestnek a hengeren  kívüli részét!

Megjegyzések:

          A rajzfeladatok az ütemterv szerint egyenként egy-egy A4 (210x297) méretű műszaki rajzlapon készítendők el ceruzával.  Egyéni döntés alapján lehetőség van pauszon, tussal történő kihúzásra.

          Alkalmazni kell a vonalak MSZ 1178-78 és a betűk MSZ 852-78 szabványait. A vonalak kihúzásához az 1-es vonalcsoport használandó 0.13 vagy 0.18 mm-es vékony, 0.35 mm-es vastag és 0.70 mm-es kiemelt vonalvastagsággal. Az ábrák betűzéséhez h=3.5 mm-es, a feliratozáshoz h=7.0 mm-es írásnagyság használandó.

          Ceruzával történő kihúzáskor is a fent említett vonalvastagságoknak megfelelően három különböző vonalvastagság használandó. A grafikai elemek használatával is elősegítendő a nézetek közötti rendezettség és az azonos tartalmakat következetesen azonos grafikai elemek jelöljék.

           A rajzlapokon -a mellékelt minta alapján- feltüntetendő a feladat címe, a kidolgozó neve, tanulócsoport száma, aláírása, a tanév és félév, a feladatcsoport és a feladat száma. Részletesebb tájékoztatást a gyakorlatvezető oktató nyújt.

Hallgatói ügyek

Ábrázoló Geometriai Tanszék kezdőlap